Címkék nyomában

Mit nézzünk az élelmiszercímkén?

Nézzük meg az összetevőket.

TIPP: Figyeljük az élelmiszerek összetevőlistáját, mert ebből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy mit tartalmaz pontosan a termék, de azt is, hogy egymáshoz viszonyítva milyen arányban. Ennek oka, hogy az összetevőket csökkenő sorrendben tüntetik fel a címkén, tehát elsőként az szerepel, amiből a legtöbb van az adott termékben.

Nézzük meg a tápértékjelölést.

TIPP: Ügyeljünk arra, hogy ha a feltüntetett adagtól (100 g/ml) eltérő mennyiségben fogyasztunk a termékből, végezzük el a vonatkozó számítást is. Például ha egy 250 ml űrtartalmú italt fogyasztunk el, akkor a 100 ml-re megadott kalóriatartalmat (pl. 60 kalória) 2,5-del megszorozva kapjuk meg a termék teljes energiatartalmát (150 kalória).

Nézzük meg az allergéneket.

TIPP: Ellenőrizzük, hogy van-e a termékben olyan anyag, mely allergiát okozhat. Ezeket a gyártónak kötelező kiemelni a címkén. A Lidl, saját márkás termékeinek csomagolásán az allergéneket félkövér betűkkel emeli ki, a laktózmentes és gluténmentes termékre vonatkozó állításokat egyértelműen jelöli.

Nézzük meg a fenntartható termékek jelöléseit.
 
TIPP: Napjainkban számos, a felelős termelést, az átláthatóságot vagy épp az egészséges életmódot szimbolizáló termékjelölések léteznek, melyek hozzásegítenek bennünket a tudatos vásárlói döntés meghozatalához. Keressük, figyeljük ezeket a jelöléseket (pl. Hazai termék)  A védjegyek és minőségi jelzések további információt szolgáltatnak.

Hogyan értelmezzük az élelmiszercímkét?

image1_proba

A gyártónak kötelező feltüntetni az élelmiszercímkén az energiatartalmat és a tápanyagok mennyiségét 100 g-ra, vagy 100 ml-re vetítve.

Mindez a vásárlónak segítséget nyújt, de nem derül ki számára, hogy az adott termékből egy adagnak vagy egy darabnak mennyi a tápanyagtartalma, illetve, ha elfogyasztja, akkor a napi energiaszükségletének hány százalékát fedezi vele.

Ebben segít az önkéntesen megadható Referencia Beviteli Érték (RBV) angolul % RI (Reference Intake) feltüntetése, amely az egészséges és átlagos fizikai aktivitású felnőttek számára a 2000 kilokalóriás étrend alapján javasolt bevitelen alapul.

A makrotápanyagok világa

fehérje

Fehérje

A fehérjék és az azokat felépítő aminosavak elengedhetetlenek, a növekedéshez, fejlődéshez, izomépítéshez, tehát elsődlegesen építik és regenerálják szervezetünket. Ezen kívül részt vesznek az immunrendszer működésében, az anyagcsere folyamatokban, valamint a hormonszintézisben is. Elsődleges fehérje forrásaink a húsok, a halak, a tojás, és a tejtermékek, de a száraz hüvelyesekben, olajos magvakban, gabonákban és zöldségekben is találhatók szervezetünk számára szintén fontos növényi fehérjék.

olajos magvak

Zsír

A zsírok, bár elsősorban energiaforrás és -raktárként szolgálnak, számos egyéb szerepük is van. Nélkülözhetetlenek sejtjeink, hormonjaink felépítéséhez, az idegrendszer megfelelő működéséhez, illetve a zsírban oldódó vitaminok felszívódásához is. Az állati zsiradékok mellett a növényi olajok is rendkívül fontosak, hiszen szervezetünknek telített és telítetlen zsírokra egyaránt szüksége van.

bio pékáru

Szénhidrát

A szénhidrátok energiát szolgáltatnak az agy és izmok számára. A zsírokkal ellentétben szervezetünk csak kisebb mennyiségben tudja raktározni, ezért szükséges a folyamatos pótlása. Bár a szénhidrátok kapcsán legtöbben csak a cukorra gondolnak, fontos tudni, hogy a keményítő, valamint a megfelelő emésztés számára nélkülözhetetlen rostok is ide tartoznak. Szénhidrátokhoz gabonákból, gyümölcsökből, zöldségekből, száraz hüvelyesekből, olajos magvakból és tejtermékekből juthatunk hozzá.